A szinkronmodellezési technológia működése
A szinkronmodellezési technológia nagy szabadságot ad a tervezőnek a modellek készítése során. Készíthető egy 2D vázlat, és az alapján a 3D parancsokkal az alkatrész geometriája. A modellhez az anyag hozzáadás és eltávolítás csupán a művelet irányától függ, a rendszerbe integrált intelligencia ebben az esetben is figyeli a tervezői szándékot. Egy tetszőleges felület megragadható, és odébb húzható „szemre” vagy adott értékkel egyaránt. Felületek mozgatása során a rendszer számos eszközt használ a folyamat intelligensebbé tételére. Ezek olyan szabályok, amelyek felismerik a kijelölés körüli geometriát, és annak mérnöki tartalma szerint teszik lehetővé a manipulációt. Ilyen szabályok lehetnek az érintőlegesség, a párhuzamosság, az egytengelyűség, a szimmetria és még egyebek.

És bár fontos, és hasznos a felületek ilyen jellegű manipulációja, a valós tervezési esetekben általában konkrét méretekkel kell meghatározni a geometriai elemeket. A méretek kezelésének módja is különlegessé teszi a szinkronmodellezési technológiát. Méretek és kényszerek gyakorlatilag a modell tetszőleges felületei, élei közé készíthetők, majd az így elkészült méretek módosíthatók, a különböző méretek között összefüggések, képletek adhatók meg. A módosítások esetében csak az adott méret, és környezetében megjelenő módosítások kerülnek újraszámításra, ami drámaian csökkenti a modellek frissítési idejét a hagyományos modellmódosítással szemben.
 

A szinkronmodellezési technológia az eddigekből is látható módon hatékony eszköze az „idegen”, más 3D rendszerből származó modellek szerkesztésének. Mivel az ilyen modellek nem rendelkeznek modelltörténettel, ezekben az esetekben a szinkronmodellezési technológia az egyetlen lehetőség az ilyen modellek intelligens szerkeztésére. A modell szerkesztésére szolgáló funkciók ugyanúgy használhatók, a felületek módosíthatók, és a közöttük lévő kényszerek is automatikusan kezelődnek.

Szerelések esetében is hasonló módon működik a szinkronmodellezési technológia. A felületek akár több alkatrészt érintően is közvetlenül szerkeszthetők, és a rendszer automatikus újraszámolja azokat. Mivel az alkatrészek között is kezelődnek a kapcsolatok, ezért két alkatrész egybevágó felülete egyszerre módosítható úgy, hogy mindkét alkatrész geometriája megváltozik, amellett, hogy természetesen az egybevágóság is megmarad.

Importált geometriák, és különböző  CAD rendszerből származó adatok kezelése
Hasonlóképpen jól használható a szinkronmodellezési technológia olyan cégek esetében, ahol több különböző CAD rendszert használnak, és szükség van egy olyan közös rendszerre, amely mindegyik rendszer adataival intelligensen képes dolgozni, amelyben a különálló rendszerekben készített adatok egybeépíthetők, és együtt kezelhetők, szerkeszthetők.

Mivel a szinkronmodellezési technológia használata nem igényli a tervezői munka, és a modellezési folyamat előzetes „megtervezését”, ezért a szinkronmodellezést nem csupán a tervezők, hanem olyanok is könnyen elsajátíthatják, akik csak alkalmi CAD felhasználók, és csupán néha szükséges valamilyen módon a 3D CAD adatokat használniuk.

Összefoglalva a szinkronmodellezési technológia három fő területen jelent komoly versenyelőnyt az NX rendszereket használó cégeknek.